A léleKzetem az életem

Megkezdődött a jóga oktató képzés 19-én, amit már nagyon vártam. Hihetetlen intenzíven és élményekkel gazdagon telt az első két nap. Van, amiben egyelőre a káoszt látom, van, amiben kicsit kezd tisztulni a kép.... azt hiszem. Ehhez a tisztuló képhez kapcsolódik az első házi feladat is, amit Gabi feladott: A hogyan lélegezzünk a jógában, minden, ami légzés.... 

Nem tudom mások hogy vannak, nekem a légzés mindig egy nagy mumus volt. Lélegezz nyugodtan, mélyen... pfújj. Allergiás vagyok, többek között a macska szőrre, amitől úgy be tudok fulladni, hogy ügyeleten kötök ki gyógyszerért. Ilyenkor mindig mondja a férjem, ne kapkodd a levegőt... persze könnyű neki, nem ő érzi azt az óriási nyomást a tüdőn, amit én.  Mintha össze akarna roppanni az egész mellkasom, és hiába küzdök, hogy legyen elég oxigénem.  Na itt jön a jóga... amióta jógázom, azt hiszem kezdem megtanulni a kontrollált légzést. Odafigyelek jobban, mit jelez a szervezetem, tudatosan próbálok egyenletesen és mélyen lélegezni... két napja gondolkodom, mit is írjak, amikor a semmiből bevillant, hogy mikor is fulladtam be utoljára? Idejére se emlékszem... kérdezem a férjem, szintén gondolkodott hosszasan... majd azt mondta, nem tudom, Cicám, régen...  Első hihetetlen pozitív élmény. 

Na de kanyarodjunk vissza a jógához kicsit: 

Eddigi jóga élményeim során a különböző oktatók nem fektettek túlzottan nagy hangsúlyt a légzésre, pedig minden alapja a helyes légzés. Illetve tisztelet a kivételnek, aki  tanította volna a helyes légzést, csak arra már nem figyelt kellőképpen, hogy a csoportban, ha valaki új és kezdő, akkor nem érti, nem tudja a légzést... egy nagy káosz volt a végére a fejemben: hasi légzés, teljes jóga légzés, pranayama ... és akkor  most mi van, tettem fel a kérdést az első otthoni próbálkozásoknál.

Hogyan is lélegezzünk a jógában? 

Tudatosan, igen, tudatosan, mindig oda, ahova lehet. És itt jön a megfigyelés, tapasztalás, majd hirtelen egyszerűbb lett minden. Nekem. Könnyebbek lettek az ászanák.   

A légzésnek ugyanis kulcs fontosságú szerepe van, hiszen azonnal beavatkozik a fizikális és a mentális folyamatokba. A helyes légzés elsajátításához  sok idő és rengeteg türelem kell, hiszen akár évtizedek rossz beidegződéseit kell felülírni. A helyes légzés megtanulása mindig saját légzésünk megfigyelésével kezdődik, majd speciális gyakorlatokkal beavatkozunk a légzésünkbe,  hogy a végén szokásunkká tudjuk tenni a helyes légzést. 

A légzés formái: 

1. hasi légzés - pl. Shavasana
2. rekeszlégzés
3. mellkasi légzés - mellkas nyitó pózoknál, 
4. "hátrafelé" történő légzés - pl. Balasana

Ászanák alatt rekesz légzést (mély ujjayi) alkalmazunk, amihez a mellkas alsó és középső része mozdul. Ezt a fajta légzést sehol másutt nem tanultam, Gabi tanította. Rendkívül intenzív és fáradságos munka így lélegezni. Azt eddig is tudtam, hogy nem használjuk ki a teljes tüdőkapacitásunkat, de ezt megtapasztalni döbbenetes élmény volt. Igaz,  hétfő reggelre komoly rekeszizom izomlázam volt. Viszont ez a légzés technika számomra gördülékenyebbé és hatásosabbá tette az ászanák gyakorlását. 

Kezdőknél a sorrend mindig fontos!!!

1. Paradox légzés átkódolása
2. Rekeszlégzés  
3. Pranayama

Néha (sokszor :)) szétesik gyakorlás közben a lélegzetem, olyankor próbálok nem dühös lenni magamra, hogy nem összpontosítottam eléggé, hanem tudatosítani, hogy mit lehet jobban csinálni,  mire kell  még figyelni. Talán tudom, hogy honnan indulok és látom, hogy merre kell haladnom a helyes légzés irányába....

Kifújom, majd beszívom, 

újra meg újra benntartom. 

Nem feszes, könnyedén

mondom magamban én. 

De közben itt is, ott is 

mennyire nagyon fáj...

türelem, türelem

közel a megoldás... 

  

Namaste!