A TÉRD ANATÓMIÁJA II.
Általános térdsérülések, kezelésük hagyományosan gyógytornával:
A legtöbb sérülés sportolás (foci, síelés, különféle labdajátékok, hoki) közben történik. A legtöbb esetben a térd sérülését, instabillá válását a porc szakadása, kopása, illetve a szalagok sérülése jelenti, melyeket az alábbiakban ismertetek:
A meniszkusz sérülés előfordulása és okai:
A meniszkusz sérüléseivel, a gyermekkort kivéve, valamennyi korosztálynál találkozhatunk. A gyakoriság a csúcsot korai felnőttkorban éri el – a gyakoriság ui. egyenes arányban áll a fizikai megterheléssel, így a meniszkusz sérülése is a „sportolókorban” a leggyakoribb. A betegség valódi gyakoriságáról, a sok tünetszegény eset miatt, nincsenek pontos információink. Annyi bizonyos, hogy évente mintegy 2.500 esetben végeznek műtétet meniszkusz szakadás miatt. A meniszkuszok szakadása jellemzően sportolók sérülése. Különösen azok a sportok veszélyesek, melyeknél a térdre csavaró erős hatnak. Ilyen pl. a kézilabda, labdarúgás, tenisz, stb. Ezeknél gyakran előfordul, hogy a törzs már fordul, de a talp még tapad a padlóhoz. Ilyenkor a térdízületet jelentős csavaró irányú erőbehatás éri. A sérülésre hajlamosítanak bizonyos foglalkozások is (pl. padlóburkoló). A térdízület vápáinak egyenetlen terhelése szintén fontos hajlamosító tényező (pl. X-láb, O-láb, térdízület felszínének egyenetlensége pl. baleset után, stb.). A térd belső ízületi vápájában található az ún. mediális, a külső vápájában a laterális meniszkusz. A mediálisban sokkal gyakoribb a sérülés. A meniszkusz szakadása azonnali műtéti beavatkozást igényel. A műtétet követően rehabilitációs torna következik, mellyel funkcionálisan végleges gyógyulás érhető el.
Szalagsérülések:
Az elülső keresztszalag sérülésekor hirtelen hasító fájdalom alakul ki; a térd beduzzad. Ha a szakadt darab esetleg hátraesik; akkor a térdhajlításban elmaradás, és terhelésre jelentkező fájdalom, térdízületi instabilitás alakul ki (a térd lötyögőssé válik). Előfordulhat az is, hogy a beteg egyes mozgásokat nem tud elvégezni (guggolás, futás). Keresztszalag sérülések legtöbbször focizás, síelés, kosárlabdázás közben csavarásos sérüléskor következik be.
A belső oldalszalag könnyebben sérül, mint a külső. Ennek leggyakoribb oka a térd külső oldalát érő ütés, amely megnyújtja és elszakítja a térd belső oldalán tapadó szalagot. Ilyen jellegű ütések rendszeresen előfordulnak futballozás, vagy hokizás során. Az oldalszalagok teljes szakadása esetén térdízületi duzzanat, melegség; vérömleny-képződés, oldalirányú instabilitás alakulhat ki. A beteg a vizsgálat során az oldalszalagok felett nagyfokú fájdalmat jelez. Megemlítendő az ún. „unhappy triad” (szerencsétlen hármas), amikor az elülső keresztszalag, a belső oldalszalag és a félhold alakú meniszkusz egyszerre sérül.
Térdízületi felszín sérülések:
A térdízületi felszín sérülése során porcos vagy rostos szabad testek képződhetnek. Ezek az ízületi felszín üvegporc borítékából, vagy a meniszkuszokból törnek ki. Az így képződött szabad testek az ízületben vándorolva a csontok közé ékelődhetnek, ez erős fájdalomhoz és a térd elakadásához vezethet. A szabad porcdarabokat arthroscopos eljárással távolítják el. Amennyiben a teherviselő felszín porcborítéka sérült, mozaikplasztika segítségével a terhelésmentes felszínről ép porc szigeteket ültetnek át a sérült területekre.
A térdsérülés kezelési lehetőségei:
A térdsérülésekkel leggyakrabban traumatológus, ortopédus vagy sportorvos foglalkozik. A sérült térdről először röntgenfelvétel készül, majd amennyiben indokolt, a későbbiekben MRI-vizsgálatra/ultrahangra is sor kerülhet. Ha az oldalszalag-szakadás beigazolódott, és panaszokkal jár, akkor minden esetben célszerű annak műtéti megoldása; a további ízületi károsodás megelőzése miatt.
Térdízületi tükrözés (arthroscopia) során megvizsgálják, hogy a szalagok tartanak-e, a meniszkuszokon nincs-e szakadás, milyen az ízületi porc felszíne, nincs-e ízületi szabadtest. A leszakadt részeket eltávolítják, az ízületet átöblítik, porcfelszínt shaverezik (a felszíneket simítják), az esetleges szalagszakadásokat összevarrják, pótolják ún. szalag plasztika módszerrel.
Egyes vélemények szerint a sérült elülső keresztszalag funkcióját a combizmok idővel képesek átvenni – műtéti keresztszalag pótlást nem is feltétlenül végeznek. Elülső keresztszalag-sérülések során aktív sportolók esetében, vagy tartós nagyfokú térdízületi instabilitás fennállásakor szalagpótlást végezhetnek; mely többféle módszerrel is történhet, de a keresztszalag hiányával is élsportolók lehetünk.
Műtét után:
A műtétet követően sebgyógyulásig, a gyógytorna gyakorlatok közti időre nyugalomba kell helyezni a végtagot. A jegelését gyakran alkalmazzák, mely fájdalomcsillapító hatású és az ízületen kívüli vérömleny felszívódását segíti. A műtétet követő első napon csak izometriás gyakorlatok végzése (izmok megfeszítésére, elernyesztésére tényleges mozgás nélkül) és 0-30 fokos mozgatás engedélyezett. A 2. naptól engedélyezett az óvatos mozgatás. Ekkortól lehet kezdeni a mankóval végzett tehermentesítést. Emellett a tornagyakorlatok folytatása és a térd hajlításának fokozása a cél. A tehermentesítés legalább 10-14 nap kell, hogy legyen. A korlátozott mozgást lehetővé tevő ízületi rögzítés 4-6 hétig szükséges. A tartós mozgásszegény életmód miatt fontos a véralvadásgátló kezelés. (4-6 hét). A gyógytorna során fontos a térd (hajlító) funkciójának fokozatos növelése, a gyógytorna folytatása, a 8. héttől kerékpározás, majd a 12. héttől úszás javasolt. A sportképesség helyreállása a térd szempontjából a nem nagy megterhelést jelentő sportágban 6-8 hó, míg a térd szempontjából nagy kockázatú sportágban 8-10 hónap.
Húzódás és részleges szakadások kezelési módjai:
Az oldalszalagok húzódásait, részleges szakadásait, ha nem jár nagyfokú instabilitással, elég rögzíteni gipsz vagy segédeszköz segítségével. A gyógyulási idő hosszú; függ a sérülés mértékétől, a beteg fájdalomtűrő-képességétől, alkati adottságaitól; stb.; a helyi fájdalom hónapokig fennmaradhat. A fájdalom csillapítására szájon át szedhető gyulladáscsökkentő készítményeket, helyileg alkalmazható tapaszokat, bedörzsölőket alkalmazhatunk, gyakran használnak ízületbe adott injekciókat. Fontos megjegyezni, hogy a szteroidot tartalmazó injekciók az akut sérülések kezelésére nem alkalmasak. Tilos vérömlenybe, valamint közvetlenül az inak, szalagok állományába adni, a szövetkárosodás, infekció fokozott veszélye miatt. Alkalmazásuk krónikus esetben is alapos megfontolást igényel (életkor, mellékhatások stb.). Orális adagolásnak nincs helye a sérülések kezelésében.
Fizikoterápia és gyógytorna:
Végezhetők fizikoterápiás kezelések is megfelelő ízületi kímélet biztosítása mellett. Fontos, hogy a gyógytornát, az ízület megfelelő mozgatását csak szakember végezze. Emellett persze a gyógytornász által megtanított és berögzült mozdulatokat, mozdulatsorokat a beteg otthon is végezheti.
A térdműtét utáni kezelés a műtét típusától függően eltérő lehet. Ami azonban minden esetben nagyon fontos, hogy a térdműtét utáni torna minél hamarabb megkezdődjön a sikeres és gyors felépülés érdekében. Ennek megvalósulásához heti 3-5 ortopéd gyógytornász által végzett kezelésre, illetve otthoni gyógytorna feladatok végrehajtására van szükség. A gyakorlatok elvégzésének egy része a combizom erősítő gyógytorna részeként segíti a rehabilitációt. Az izmokkal foglalkozó gyógytornász azok erősítésével, a térdízület stabilabbá alakításával foglalkozik, ezáltal a mozgás (járás, sportolás) pedig könnyebbé válik. A térdszalag sérülése, szakadása, ahogy már említettem, lehet részleges vagy teljes. A térdszalag szakadás gyógytornáját ennek megfelelően kell ütemezni, és különböző rehabilitációs szakaszokra osztani. Az első 72 órában óvatos torna, gépi kimozgatása, vagy ortopéd gyógytornász által végzett manuális térdkalács mobilizáció ajánlott. A 2. és a körülbelül 6. hétig terjedő időszak a legkritikusabb, hiszen ebben az időszakban a legsérülékenyebb a szalag. Ebben az időszakban a részleges vagy teljes tehermentesítés segít a legtöbbet. A 4-6. héttől a térd végignyújtása már forszírozható, valamint combizom erősítő gyógytorna feladatok végzése is elkezdhető. A 3. hónaptól futás, az 5. hónaptól pedig a sportolás is megengedett. A felépülés ütemezése azonban egyénenként változhat, de minden a legtöbb sérülés esetén, így a térdszalag szakadás gyógytorna, illetve rehabilitáció esetén is a fokozatos aktivitásra kell törekedni.
