Oldalak

2014. október 2., csütörtök

  • Elég egy pillantás, igen elég, mikor tekintete párás - üveges szemmel áthatol a lelkeden.
    Nem számít semmit. Évek, napok, órák, percek hullanak mind porrá.
    Elég, igen elég. Egy szempillantás. Aztán egy villanás. - Egy suhanó gondolat, mi körbefon és belénk olvad.
    Majd lassan elsorvad. Minden bánat, szerte szétárad. Meleg. Elég, igen, elég egy illat, ami még itt maradt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése