Limbikus rendszer és jóga

A mostani házi feladat az oktató képzésen az, hogy miért fontos a limbikus rendszer a jógában, hogyan működik a tudatosság kémiája a jógában, mi lehet a kapcsolat az idegrendszer és a jóga között. Vagy valami hasonló... megvallom őszintén nem teljesen világos a feladat mibenléte... a végén még a bicskám is beletörik. 

Először is tisztáznék néhány fogalmat: 

Az idegrendszer olyan specializálódott sejtek hálózata, melyek információt szállítanak az élőlény környezetéről és saját magáról, valamint az a szervrendszer, amely irányítja a szervezet többi részét. Feldolgozza a külső és belső ingereket, amelyekre a test valamennyi részének irányításával reagál. 

A limbikus rendszer a központi mag körül, az agyféltekék szélén körbefutva elhelyezkedő néhány agyterület, amely szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal.

Ez a rendszer az agytörzs és a hipotalamusz szabályozása alatt álló ösztönös viselkedések felett gyakorol további ellenőrzést. Fejlettebb emlősöknél gátolhat bizonyos ösztönös viselkedésmintákat, ezzel lehetővé téve a környezet változásaihoz való rugalmasabb alkalmazkodást. Részei: a hippokampusz és az amigdala nevű kis sejtcsoportok, amelyek az emlékezésben játszanak jelentős szerepet. A határkérgi rendszer, limbikus rendszer elnevezése a limbus szóra vezethető vissza, amely szélt, határt jelent, és az elnevezést nagyjából azoknak a képleteknek a csoportjára használták, amelyek az agykéreg és a hipotalamusz határterületén helyezkednek el. Ma már ismert, hogy a limbikus rendszer számos más képletet is magában foglal azokon kívül, amelyek ezen a határon találhatók.

A hálózatos állomány (formatio retikularis), ahogy a neve is mutatja egy hálózatos szerkezet, amelyet idegsejtek és idegrostok alkotnak. A központi idegrendszer tengelyében a gerincvelőtől a nagyagyig nyúlik. Nagyon fontos idegpályákat és idegi magvakat, valamint szabályozó központokat tartalmaz. A legtöbb érző rendszer felől kap információkat, és efferens rostjai a központi idegrendszer valamennyi szintjéhez eljutva befolyásolják az idegsejtek működését. Neuronjainak kivételesen hosszú dendritjei lehetővé teszik, hogy az egymástól távol lévő felszálló és leszálló pályákból is információkat vegyen fel. Számos kapcsolatán keresztül befolyásolni képes a következő működéseket és rendszereket: vázizmok aktivitása, a testi és zsigeri érzések, az autonóm idegrendszer, az endokrin rendszer, valamint a tudatosság szintje. A retikularis aktiváló rendszer az ébredést és a tudatállapot szintjét ellenőrzi. Több felszálló idegrendszeri útvonalban, amelyen érző információk szállítódnak a magasabb központok felé, közbeiktatódva jelen van a hálózatos rendszer, amely azután ezeket az információkat közvetíti az agykéreg különböző részeire, amivel az alvó egyén felébredését okozza. Nagyon valószínű, hogy az éberség különböző szintje a hálózatos rendszer aktivitásának fokától függ. A beérkező fájdalomingerek erősen fokozzák a formatio reticularis aktivitását, amely azután fokozottan ingerli az agykérget. A fenti leírásból nyilvánvaló, hogy a hálózatos állomány (formatio reticularis) az idegrendszer olyan része, amely gyakorlatilag a test minden működésére hatással van.

Nyúltvelő vagy medulla oblongata a gerincvelő folytatásaként a nyakszirtcsont nyílása (öreglyuk) szintjétől a hídig terjed. Ez egy kúp alakú test, elülső felszínén hosszanti barázda rendszer van, amely tartalmazza a motoros és érző pályákat. Életfolyamatok, légzés és szívdobogás szabályozásáért felel.

Ezek a fogalmak így szépek és jók, más kérdés mennyire érthetők. Az idegrendszer szerintem egy bonyolult és talán nehezen is felfogható hálózat. Minden szervhez, szövethez eljut, információt szállít.  És hogy kapcsolódik mindez a jógához, ott milyent szerepet tölt be? Na igen, ez a legnehezebbik része. 

Azt tudjuk, hogy a limbikus rendszer felelős az élni akarásért, itt  születnek az érzelmek, a limbikus rendszerből származó impulzusokat és  az általuk keltett érzelmi reakciókat a homloklebenynek köszönhetően tartjuk féken. A jobb homloklebeny inkább a negatív, a bal pedig a pozitív érzelmekkel van kapcsolatban. A limbikus rendszer akaratlagosan nem befolyásolható. (Természetesen egy gyermek limbikus rendszerének és homloklebenyének fejlődnie kell az érzelmek agykérgi szabályozásának megnyilvánulásához - hiszen az agy fejlődése nem fejeződik be magzati korban, hanem folytatódik a születés után.)

A nyúltvelő (medulla oblongata) a Kriya jógában jön elő, mégpedig azt mondja a Kriya jóga tan, hogy az ego (én) központja a nyúltvelő. Ez tekinthető az ön-tudat negatív pólusának, a pozitív pólus pedig a két szemöldök közötti területen van (harmadik szem fókusz). Ha meditáció, légző gyakorlatok alatt ide  a harmadik szemre összpontosítunk, akkor az én-t/tudatot kiteljesíthetjük a végtelenbe. A gerinc a végtelenbe vezető fő útvonal. A test isten temploma, Istent magunkban kell megvalósítani. Bármilyen zarándokhelyet látogat meg a test, illetve bármilyen szertartást hajt végre, a végső zarándoklatot belül kell elvégezni. A végső vallásos szertartás pedig az életerő felajánlása az istennel való belső egyesülés oltárán.
Ez a Kriya Yoga útja.

De beszéljünk előbb  még egy kicsit a tudatról, a tudatosságról:

 A tudat az élőlények viselkedésének leírásakor használt fogalom, amellyel az ún. tudatos gondolkodást foglaljuk össze, mintegy entitásként gondolva rá.  A tudatos gondolkodás az, amikor fel tudjuk idézni, hogy mit hogyan gondolunk és miért.  Tudatos élőlény az, aki a környezetéről egy komplex modellt alkot. Ez az embernél együtt jár az én-tudattal, amit már a tudatosság magasabb fokának is nevezhetünk, hisz az ember a környezetéről alkotott modellbe beilleszti saját magát is, mintegy magáról is képet alkot, nem is akármilyet, tudatosat. Gondoljunk csak bele, ha a tudatunknál vagyunk, akkor milyen képeket alkotunk: észleljük a tér alakját, formáját, nagyságát, érzékeljük az időt, látunk, igent talán a látás, mint a megfigyelés és érzékelés  egyik legfontosabb pillére.  ...

Talán eljött az a pont, ahol már beszélhetünk a jóga szerepéről. A mai világban az emberek nagy része stresszes, illetve a külső ingerekkel van elfoglalva, azzal, hogy karriert építsen, hogy jó fizetése legyen,  vagy épp márkás autója, talán leginkább azzal, hogy a külvilág mit gondol róla.  Valahol elveszett az az én-tudat, hogy az egyénnek mi a jó, az ember a saját belső világával áll hadilábon. Nem figyelünk a test jelzéseire, a belső ingerekre  - anélkül pedig nehéz jógázni is. Az idegrendszer, mint minden a testben, az egyensúlyra törekszik. Ebben segít a jóga. A jóga segít helyreállítani az idegrendszer egyensúlyát. Hogyan? Először is a légzéssel, mivel a légzés állapota  szoros összefüggésben van az idegrendszer állapotával. A légzőgyakorlatok befolyásolják a légzést,  ami ezáltal  nyugtatja az idegrendszert. Ahogy megszabadul a test a feszültségtől, úgy szabadul fel az elme is korlátaitól. Segít a jóga befolyásolni az amúgy akaratlagosan nem befolyásolható területeket. Úgy hiszem, a különböző érzelmi lenyomatok, amiket a limbikus rendszer őriz, azokhoz mindenkinél különböző lelki folyamatok társulnak.  Értem ezalatt, hogy például egy tavaszi szép napon egy zápor, vagy egy épp kinyíló tulipán mindenkiben mást mozgat meg. Más érzelmi reakciót vált ki mindenkiből egy ölelés, vagy épp egy veszekedés.  Másképp álmodozunk, fantáziálunk, vágyakozunk, ettől leszünk egyediek. A rendszeres jóga segít az ön-megfigyelésben, a test-tudat, a test-jelzések megismerésében, megtanít arra, hogy jelen legyünk ott a MOSTban, hogy megváltoztassuk a megváltozhatatlant. 

Más tükröt tart a világ. 

Nem érzi ezt, aki nem lát.

Namaste!

http://www.ananda.org/meditation/free-meditation-support/articles/yogananda-on-kriya-yoga/
http://www.samata.com/article-Dilip-Sarkar.php
http://napidoktor.hu/cikk/102.8920/Ahol-az-erzelmek-szuletnek-a-limbikus-rendszer
Dr. Szántai Károly: anatómia-élettan jegyzet, Budapest, 2005.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Formatio_reticularis_%C3%A9s_a_limbikus_rendszer