Willis-kör - agyi érkatasztrófa és jóga

Ébredtél már úgy, hogy azt érezted menten meghalsz, mert szétszakad a fejed, lüktet, homályos minden és ehhez még hányinger is társul? Én igen,  és nem kívánom senkinek azt az érzést - szerencsére egyre kevesebbszer fordul elő velem. Gondolom Veled is megtörtént, hogy hasonló cipőben jártál. 

Életében egyszer biztos mindenki átmegy egy kiadós fejfájáson (növeljük csak a bevételt a gyógyszergyáraknak, ilyen pirula, meg olyan pirula), irigylem, aki soha nem tapasztalta még meg... Hogy miért fáj a fejünk? Mindenkinek mástól, van, akinek a mindennapi gondoktól, stressztől, van, aki az időjárás változékonyságára reagál rosszul. Van, aki egyszerűen megőrül a gyerekzsivajtól. (na, ha Te itt magadra ismersz, ne menj óvodapedagógusnak:))

Willis-kör

A kutatók sokáig azt gondolták, hogy a migrén legfőbb oka az agyban található véredények tágulásának köszönhető. Újabban az idegpályák rendellenes jeltovábbítása is felmerült bűnbakként, ám a Pennsylvania Egyetem Orvosi Karának friss kutatása rávilágított a migrén kialakulásának lehetséges anatómiai okaira.

Összesen 170 fő mágneses rezonancia vizsgálata (MRI) alapján kiderítették, hogy az erős migréntől, kivált migrénaurától szenvedő páciensek esetén lényegesen nagyobb arányban található veleszületett eltérés az ún. Willis körben, migréntől sosem szenvedő embertársaikhoz képest.  Thomas Willis (1621- 1675) angol orvos, aki fő munkájában ("Cerebri anatome cui accessit nervorum descriptio et usus") leírta az agyra vonatkozó eredményeit. Ez az értekezés egészen a 19. század elejéig az orvosi szakirodalom egyik alapművének számított. Feltárta az agy anatómiájának számos részletét és összefüggését, és az ő nevéhez kapcsolódik az ún. Willis-kör felfedezése az agyban. Tőle származik a neurológia elnevezés.

Az agyat és az agytörzset a belső fejverőerek és a gerinc menti verőerek látják el artériás vérrel. A nagy artériás törzsek a koponyába belépés után az agyalapon összekötő ágak közvetítésével egy artériás anasztomózis gyűrűt alakítanak ki: Willis-féle circulus arteriosus. A vénás rendszer jellegzetessége, hogy ún. sinusok, öblök alakultak ki, melyeket az agyhártya fala határol. Az agyszövet, az azt körülvevő folyadék (liquor) és az erek aktuális tágassága révén meghatározott vérmennyiség egy zárt helyen, a koponyaűrben foglal helyet. Ennek a jelenségnek kiemelt jelentősége van bizonyos élettani és kóros folyamatokban. 

Az akut agyi érkatasztrófa (köznyelvben: szélütés, gutaütés, agyvérzés) legtöbbször a reggeli-délelőtti órákban alakul ki, az esetek többségében a következő fenyegető tünetei és előjelei lehetnek:

• átmeneti látásvesztés az egyik szemen
• kettős látás, látótérkiesés
• beszédmegértési zavarok
• szóformálási nehézségek (afázia)
• zavartság, szédülés, fejfájás
• hirtelen fellépő eszméletvesztés

Ezek a tünetek lehetnek múlóak, vagy akár maradandóak is, továbbá együtt, vagy akár külön-külön is előfordulhatnak. 

Az esetek egy részében az akut agyi érkatasztrófa bizonyos előjelekkel jelentkezik, ilyen például rövid, átmeneti agyi működészavar. A már bekövetkezett katasztrófa tüneteiből következtetni lehet, hogy az agy mely része károsodott, ezért különösen fontos, hogy a veszélyeztetettek ismerjék és felismerjék ezeket, és a tünetekről mindenképpen tájékoztassák a kezelőorvost.

Az akut agyi érkatasztrófa utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülése szempontjából kritikusak, ezért már a katasztrófa gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni. Minél előbb kórházba kerül a beteg, annál nagyobb esélye van a túlélésre és arra, hogy a lehető legkevesebb maradványtünettel gyógyuljon fel a betegségből. A kezelőorvos ezt követően a beteg részletes testi és szellemi állapotfelmérését végzi el, majd részletes laboratóriumi vizsgálatok és EEG, esetleg MRI-vizsgálat készül. Az agyat ellátó ereket ultrahang berendezéssel, ún. Doppler-ultrahang vizsgálják. A vizsgálat során mérik az erekben a véráram sebességét, illetve mód nyílik az erek belső felszínén létrejött felrakódások („érelmeszesedéses plakk”) vizsgálatára.

Az akut agyi érkatasztrófát (stroke) szenvedett betegeket erre a célra kialakított stroke osztályon vagy szükség szerint stroke intenzív osztályon látják el. A betegeknél állandóan ellenőrzik a vérnyomást, a pulzusszámot, a légzésszámot és a folyadék-ion háztartást. A betegek  szükség esetén agyi keringésjavító infúziós, illetve agyi infarktus esetében véralvadásgátló kezelésben részesülnek. Előfordulhat, hogy a vért sebészi úton kell eltávolítani, illetve a vérbomlási termékeket, emellett, ha a nyaki nagy ereken jött létre súlyos szűkület, ennek megoldása is sebészeti úton lehetséges.

Rizikófaktornak számít: 

• életkor
• magas vérnyomás
• cukorbetegség
• mozgásszegény életmód

Az agyi érkatasztrófát túlélt páciensek 75%-ánál marad vissza olyan funkciózavar, amely a munkaképesség csökkenésével jár, továbbá a  pácienseket fizikálisan, mentálisan és érzelmileg befolyásolhatja, esetenként a három tényező kombináltan is megjelenhet.

Az agyi érkatasztrófa  az általános vezető halálokká válhat világszerte, jelenleg a második leggyakoribb halálok a nyugati világban.

A megelőzésben fontos szerepet játszik: a vérnyomás rendszeres ellenőrzése és karbantartása, a cukorbetegség kezelése, a dohányzás mellőzése, az érfalakat támogató, koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek, a koleszterinszint rendszeres ellenőrzése. Sok zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű kenyeret tartalmazó étrend, szükség szerint vitaminpótlás, folyamatos (ellenőrzött!) véralvadásgátló kezelés, hirtelen testi megerőltetések kerülése, rendszeres kimért testmozgás (séta), kánikulai időszakban hűvös helyiségben tartózkodás, nyári napsütés szigorú kerülése, rendszeres életvitel. Értágítás gyógyszeresen és/vagy érkatéteren keresztül.

Mindez hogy kapcsolódik a jógához, a fordított testhelyzetű gyakorlatokhoz? 

Gondold csak végig... Egész nap (életünk 99,9%-ában) a fejünk feljebb van, mint a szívünk, hiszen állunk, ülünk. Maximum a fej egy vonalban van a szívvel, mikor fekszünk. Viszont a fordított testhelyzetű ászanák során ez megváltozik, és ezáltal számos kedvező élettani hatást vált ki. 

A fordított ászanák fokozzák a vérellátást, táplálják az idegsejteket, elszállítják a méreganyagokat. Gyakorlatilag javítják az agy minden funkcióját: 

• memóriát
• koncentrációképességet
• reakcióidőt
• segít normál szinten tartani a vérnyomást
• javítja az agy oxigén ellátottságát
• javítja a keringést
• pozitívan hat az anyagcserére

Ilyen ászanák  a teljesség igénye nélkül például: Shirsasana (fejenállás - az ászanák királynője), Sarvangasana (gyertya), Chakrasana (híd), Bhudarasana (megemelt föld)...

Ha gyakran fáj a fejed, küzdesz migrénnel, érdemes az alábbi pózokat gyakorolni, melyek segítenek megszüntetni a tüneteket. Érdemes kipróbálni, variálni, hogy számodra mikor melyik válik be a legjobban (hatásos azt is végig gondolni, megfigyelni mikor, mitől alakul ki fejfájás: mitől fáj a fejed, milyen típusú a fejfájás, esetleg fáradtságtól, megfázás miatt, időjárás változás miatt alakult ki stb...):

• Prasarita Padottanasana - segít megelőzni és kezelni a fejfájást,  segíti az agy vérellátását, alacsony vérnyomásra pozitív hatással van 
• Shirsasana - segít kezelni a migrént, energetizál,  tehermentesíti a szívet, fokozza a keringést, érdemes napi szinten gyakrolni, fejleszti a memóriát, koncentráció képességet
• Balasana - stresszoldó, pihentető hatású
• Bhudarasana/Adho Mukva svanasana - energetizál, magas vérnyomásban szenvedők is végezhetik, frissülnek az  agysejtek
• Uttanasana  - nyugtatja az elmét, lassul a szívverés
• Sarvangasana - igazi detox póz: csökkenti a fejfáját, migrént, fokozza a memóriát
• Shavasana - relaxációs póz, nyugtatja az idegrendszert,  hatására csökken a fáradtság és a vérnyomás, megnyugszik, lassul a légzés, növeli a koncentráció képességet

Namaste!

http://tudosnaptar.kfki.hu/localhost/egyen.php?namenev=willis&nev5=Willis,+Thomas

http://hu.wikipedia.org/wiki/Agyi_%C3%A9rkatasztr%C3%B3fa

http://www.idegrendszer.sokoldal.hu/agyi_erek_betegsegei

http://curiocity.blog.hu/2013/07/29/mitol_faj_a_fejunk#more5432255

http://www.jogapont.hu/cikk/0000000150/a-forditott-testhelyzet-hatasa-a-szervrendszerek-mukodesere/

http://www.mindbodygreen.com/1-7256-3/10-yoga-poses-to-heal-migraines.html

B.K.S. Iyengar. Jóga új megvilágításban, Saxum Kiadó, 2001